Tanártalálkozó Kostelken. Szokásos ámuldozás a tájon, most több hó volt, mint legutóbbi ottjártamkor, és ezért talán még szebb volt az egész. Nagy zabálások (babgulyás, kemencében sült vargabéles, bográcsos pityókás tokány), nagy táncolások (gyimesi, moldvai, felcsíki) és nagy nem alvások ideje ... Nagyon élvezetes volt a teljes kivilágítástól mentes faluban hajnal 3kor hazafelé mászkálni (egy családnál voltunk elszállásolva). Ott aztán nem volt fényszennyezés;), csak úgy bukdácsoltunk a fagyos úton, mert nyilván, műút sincs.
Kostelek után újra Szeredában kötöttünk ki, valószínűleg, csak kedden megyünk vissza Nagypatakra.
Kostelekről még annyit, hogy egy szín tiszta magyar falu, s ezért elég mókásnak, s ugyanakkor bosszantónak hat az ottani közélet. Az általános iskolában ugyanis románul folyik a tanítás, annak ellenére, hogy a tanárok magyarok...A gyerekek otthon magyarul beszélnek a szüleikkel, s egymás közt is, a pap magyarul misézik, de az iskolában eljátsszák az a színjátékot, hogy románul tanulnak...De mindez úgy tűnik, a kostelkieknek is "jó", mert nem nagyon lázadnak ellene, ti. nem kérvényezik a magyar nyelvű oktatást...
Csíkszereda.
Nem sok mindent csináltunk úgy effektíve itt, viszont voltunk a kolléganővel (akinél megszálltunk) Gyergyószárhegyen; a ködös csíki medencéből bementünk a csak hangyányit derűsebb levegőjű gyergyói medencébe. Éva apukája, aki vadász, és épp akkoriban ejtett el egy szarvast, megkínált minket szarvas szív pörkölttel :).
Hétfőn este voltunk egy szeredai táncházban is. Aztán kedd reggel indulás vissza Bákóba,s Nagypatakra. (Reggel esett végig az eső, ami délutánra hóra váltott át :)))
A moldvai előítéletekről meg csak annyit, hogy Szereda ezerszer koszosabb város, mint például Bákó. Itt bosszantóan rend van és tisztaság...Sehol szemét, a parkok rendezettek, s úgy tűnik, az emberek nagyon oda is figyelnek a erre. Nem régiben voltak az EU-s választások. A szavazás után szinte rögtön lekaparták a kampány plakátokat Bákóban, nem így például Szeredában...
Na mindegy. Ez csak egy román város, amit igazából láttam, úgyhogy nem szignifikáns :D, csak szembeötlő.
A kostelki képek magukért beszélnek.
mesebeli házikó; itt laknak a kosteleki kollégáink
az a szabályos fasor a történelmi magyar-román határ volt...
